Agrár innováció

Projekt

 

1.,Konzorciumi tagok:

- Naszvadi Endre Zoltán EV., mezőgazdasági termelő - Heizler Zsolt fiatal gazda - Fogarasi János fiatal gazda - Lakos Zoltán mezőgazdasági termelő - Attaland Szövetkezet termelői csoport - BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft kutatóhely - Dr. Csikász Tamás kutató

1/a Tagok bemutatása:

Attaland Mg.i Szövetkezet egy szántóföldi növénytermesztő termelői csoport, mely kisvállalkozásnak minősül. Az attalai központtal működő szövetkezetnek 31 tagja van jelenleg. A tagok együttesen közel 2000 ha szántóterületen gazdálkodnak. Fő tevékenységük, hogy az előállított terményekre a legjobb vevőt megkeresse és megköti az értékesítési szerződéseket, továbbá megszervezi a hazai és külföldi eladások logisztikáját. Projektben vállalt feladatok: a konzorcium kísérleteiben előállított termények minősítését és értékesítését végzi majd, mint terménykereskedelmi tevékenységgel rendelkező termelői csoport. Vizsgálja az egyes parcellák, és azokhoz kapcsolódó különböző termesztéstechnológiák terményminőségre, eladhatóságra, hazai és külföldi keresettségre vonatkozó paramétereket, összefüggéseket. Az eredményeket megismerteti a tagokkal akiknek azok ismeretében javaslatot fogalmaz meg az egyes növényfajok legcélszerűbb, és legeredményesebb termesztéstechnológiájára vonatkozóan. Tagja a Gabonatermesztő Termelői Csoportok Országos Szövetségének, így a szövetségben is bemutatja a konzorciumi eredményeket. Feladatai között szerepel a projekt keretében a szabadalmaztatni kívánt új technológiai eljárás bejegyeztetése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. Naszvadi Endre Zoltán mezőgazdasági termelő, egyéni vállalkozó, mikrovállalkozás. Konzorcium vezetője felsőfokú agrárvégzetséggel rendelkező 20 éve növénytermesztéssel foglalkozó agrárszakember. Gazdaságának felépítését őstermelőként kezdte 10 ha-on, melyet húsz év alatt 1000 ha-os családi gazdasággá bővítette. A növénytermesztés mellett 2005 óta egy szaktanácsadói központot is vezet, ahol több mint 500 gazda számára nyújtanak pályázati, növényvédelmi, szakmai segítséget a termelésükhöz. A projekt illetve a konzorcium szempontjából a legjelentősebb szakmai ismeretekkel rendelkezik a piaci értékesítés területén. Tudja, melyik piac mit igényel, milyen paraméterű termény hol helyezhető el a legkedvezőbb feltételekkel, és ebben lesz alapvetően a konzorcium segítségére. A termelők számára pedig vizsgálja az egyes parcellák, és azokhoz kapcsolódó különböző termesztéstechnológiák terményminőségre, eladhatóságra, hazai és külföldi keresettségre vonatkozó paramétereket, összefüggéseket. A projektben betöltött szerepe: A kísérletek végrehajtásához szükséges optimális feltételek biztosítása, a kiértékelések és szakmai anyagok elkészítéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása. A beszerzésre kerülő gépek telephelyi elhelyezése, őrzése. A konzorcium vezetője rendelkezik Csikóstőttősön egy 250 ha területű szántóterülettel. A konzorciumi kísérletek 5 növényre terjednének ki, melyek vetésforgója és az egy-egy növényfaj vonatkozásában beállított 5 kísérleti parcella itt egy helyen, kellő méretben (25 db 10 ha-os kísérleti parcella) beállíthatóak lesznek. A terület a kísérletek elvégzésére azért is optimális, mert az időjárási körülmények így teljesen egységesek, vagyis konstansként lesznek kezelhetőek a kísérletekben, ellentétben azon esettel ha több helyen szanaszét elhelyezkedő táblákon állítanánk be azokat. Ugyanakkor a terület közepén elhelyezkedő tisztás alkalmas a kivonulások során a kísérletek kapcsán használt gépek,eszközök elhelyezésére a nyugodt munkavégzési körülmények biztosításához. A terület korábban is mintatérként volt nyilvántartva a földhivatalban. A 2017 őszére elkészült innovációs és logisztikai központ szolgálna helyként a konzorcium tagjai, egyrészt az adatrögzítések és kiértékelések valamint egyéb adminisztratív feladatok kapcsán jelentkező irodai munkák elvégzéséhez, másrészt a beruházások kapcsán megvásárolt gépek elhelyezésére is. A telephely 24 órában őrzött, és minden szükséges irodai eszközzel ( számítógép, fénymásoló, telefon, internet ) ellátott annak érdekében, hogy a konzorciumi feladatok ellátása , és a beszerzett nagy értékű gépek felügyelete maximálisan megoldott legyen A fiatal gazdák ( Heizler Zsolt és Fogarasi János) közül két középfokú egyikük pedig felsőfokú agrár végzettséggel rendelkezik. Mindegyikük már a saját tevékenység megkezdése előtt családi keretek között szerezte meg első szakmai tapasztalatait, és azt felhasználva a tanulmányokkal kiegészítve kezdték meg saját gazdaságuk kialakítását. Az iskoláik elvégzése után és a saját gazdaságok kialakítása előtt mindannyian dolgoztak más mezőgazdasági cégeknél további gyakorlati tapasztalat szerzése érdekében. Mindhárman felelnek a gépi munkák pontos és precíz elvégzéséért, a konzorciumi tagok által megvásárolt munka és betakarítógépek szakszerű és a kísérleteket segítő pontos precíz használatáért a kísérleti parcellákon. A talajművelés, vetés, vegyszerezés és betakarítási munkák is az ő feladataik. Projektben vállalt feladatok: feladata többrétű a konzorciumban. Mindhárman felelnek a gépi munkák pontos és precíz elvégzéséért, a konzorciumi tagok által megvásárolt munka és betakarítógépek szakszerű és a kísérleteket segítő pontos precíz használatáért a kísérleti parcellákon. A talajművelés, vetés, vegyszerezés és betakarítási munkák is az ő feladataik. Heizler Zsolt, és Fogarasi János akik sertéstartók a munkálatok elvégzése mellett biztosítják a szervestrágyát minden évben a szervestrágyázott parcellákhoz. Heizler Zsolt feladata továbbá a parcella permetező beszerzése és a projekt megvalósítása során felmerülő projektmenedzsmenti feladatok ellátása, a kísérlet során az elvégzett mintavételezés feladatok koordinálás, és mint projekt menedzser a nemzetközi szabadalmi bejelentés megtétele. Fogarasi János további feladatai között szerepel a szabadalmi dokumentáció 3 (német, angol, francia) nyelvre történő fordítása. Dr. Csikász Tamás doktori fokozattal rendelkező természetes személy. Fő terület napraforgó nemesítés (vonalak, hibridek) a génforrás-kutatástól a fajtaminősítésig, metodikai kutatás-fejlesztés a teljes folyamatban és vertikumban. Kontraszezonális tenyészkertek menedzselése és kivitelezése. Multi- lokációs hozamkísérletek szervezése és kivitelezése. Számos hazai és nemezközi szakmai szervezetnek tagja, alapító tagja (Magyar Növénynemesítők Egyesülete, Magyar Növényorvosi Kamara, EUCARPIA, American Phytopathological Society). Projektben vállalt feladatkör: kutató a kutatási módszerek, a kiértékelési módszerek, a megfelelő mennyiségű és számú adat begyűjtéséért, és felhasználásuk helyességéért és szakszerűségéért felelős a konzorciumban. Szabadalmi dokumentációk fordítása egy hivatalos Európai Uniós nyelvre (horvát). BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft., mikrovállalkozás. 1931-ben alapított Sopronhorpácsi Répatermesztési és Nemesítési Kutató Intézet és a 2004. évi Agrár Innovációs Díj nyertes, BETA- KUTATÓ Kft. utódja, - amelyben az Intézet kutatási tevékenysége folytatódik. Az Intézet tevékenységi körébe tartozik természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés, technológia-fejlesztés, a fenntartható környezetkímélő mezőgazdaság és a megújuló energiatermelés szolgálatában. A kutatásban résztvevő személyek: dr. Potyondi László, dr. Kimmel János. Projektben vállalt feladatok: A rendelkezésére álló laborháttérrel segíti a konzorciumi munkát. Kiértékeli és analizálja a talajmintákat, és a begyűjtött levélmintákat. Javaslatokat fogalmaz meg a tápanyagvisszapótlás, a talaj és a növények makro és mikroelem ellátásra vonatkozóan. Mezőgazdasági termelők: Naszvadi Endre Zoltán, Fogarasi János, Heizler Zsolt, és Lakos Zoltán. Lakos Zoltán egyéni vállalkozó 60 ha kisgazdasággal rendelkezik, mellette növényvédelmi szolgáltatást végez a környékbeli gazdaságokba. Projektben vállalt feladatkörök: Lakos Zoltán végzi a kísérletek során a legnagyobb hangsúllyal bíró és nagy odafigyelést és precizitást igénylő összes vegyszerezési és tápanyagkijuttatási feladat végrehajtását a konzorcium által megvásárolt hidas traktorral. Továbbá növényvédelmi szaktanácsadást lát el. A kötelezettség átvállalását követően feladata még a kisérleti parcellák rendszeres drónos lerepülése, megfigyelése. Emellett a drón fejlesztése annak érdekében, hogy a kísérletben rá rótt feladatokat minél jobban tudja elvégezni, illetve, hogy az általa begyűjtött adatokat a földi gépekre átvihetőek, átkonvertálhatóak legyenek.

1/b Tagok tudományos fokozatának bemutatása

Dr. Csikász Tamás: 1999-ben A Panon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar PhD fokozat. Mezőgazdaságtudomány területén. Értekezés címe: Beltenyésztett napraforgó vonalak kemosterilitásának és kombinálódóképességének, valamint hibridek kaszat növekedés dinamikájának vizsgálata. 2005. Címzettes Egyetemi Docens Veszprémi Tudományegyetem. dr Potyondi László (BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft.): 1994-ben egyetemi doktori fokozatot szerezett a PATE Mosonmagyaróvári karán környezettudományok tudományágban. 1998 óta Nemzetközi Répakutató Intézet tagja, valamint a Sugar Tech nemzetközi folyóirat szerkesztő bizottságának tagja. dr Kimmel János (BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft.): Egyetemi doktori címet 1995-ben szerezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Agrártudományi Karon, disszertációja témája a gyökérfekély elleni biológiai védekezés lehetőségének vizsgálata, e témakörökben számos publikáció szerzője és társszerzője vagyok. 1/C Termelői szervezet/csoport, szakmaközi szervezet bemutatása Az Attaland Mezőgazdasági Szövetkezetet a konzorcium többi tagjához semmiféle gazdasági vagy jogi kapcsolat nem fűzi. A konzorcium kísérleteiben előállított termények minősítését és értékesítését végzi majd, mint terménykereskedelmi tevékenységgel rendelkező termelői csoport. Vizsgálja az egyes parcellák, és azokhoz kapcsolódó különböző termesztéstechnológiák terményminőségre, eladhatóságra, hazai és külföldi keresettségre vonatkozó paramétereit, összefüggéseket. Továbbá a konzorciumi projekt keretében a szabadalmaztatni kívánt új technológia eljárást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához bejegyezteti. Szabadalmaztatott technológiát és a kísérlet eredményeit megismerteti a tagokkal, akiknek azok ismeretében javaslatot fogalmaz meg az egyes növényfajok legcélszerűbb, és legjövedelmezőbb termesztéstechnológiájára vonatkozóan. A Szövetkezet tagja a Gabonatermesztő Termelői Csoportok Országos Szövetségének, így a szövetségben további 60 TCS- nak is bemutatja a konzorciumi eredményeket.

2/a Tagok szakmai tapasztalatának bemutatása

Attaland Mezőgazdasági Szövetkezet: 2014. decemberében 15 alapító taggal alakult. A tagság olyan gazdálkodókból tevődik össze, akiknek zöme több évtizedre visszamenően foglalkozik növénytermesztéssel, ezen belül gabonatermesztéssel és értékesítéssel. A tagok gazdaságainak elhelyezkedése Tolna és Somogy megyében helyezkedik el 30 km-es körzetben. Az elhelyezkedésük közelsége miatt a gazdasági együttműködés a tagok között jól működik, jól koordinálható. Szövetkezet vezetője Gelencsér Balázs, aki mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, több mint 20 éve vezet agrárvállalkozást. Az ő feladata az értékesítési folyamatok koordinálása, megszervezése. Nagy tapasztalata van a kereskedelemben, korábban, mint kereskedő dolgozott a Cargill Rt-nél, valamint a Signus kereskedő cégnél. Naszvadi Endre Zoltán konzorcium vezetője felsőfokú agrárvégzetséggel rendelkező 20 éve növénytermesztéssel foglalkozó agrárszakember. Gazdaságának felépítését őstermelőként kezdte 10 ha-on, melyet húsz év alatt 1000 ha-os családi gazdasággá bővítette. A növénytermesztés mellett 2005 óta egy szaktanácsadói központot is vezet, ahol több mint 500 gazda számára nyújtanak pályázati, növényvédelmi, szakmai segítséget a termelésükhöz. Fiatal gazdák: Heizler Zsolt mezőgazdaság technikusi végzettséggel rendelkezik. 2014-ben fiatal gazda pályázaton támogatást nyert, fiatal gazda minősítéssel rendelkezik. Több mint 10 éve mezőgazdasági adminisztratív szolgáltatás nyújtásával foglalkozik. Fő tevékenysége a sertéstartás, de a szolgáltatás révén a teljes mezőgazdasági vertikummára rálátása van. Fogarasi János 2014-es fiatal gazda pályázaton támogatást nyert, fiatal gazda minősítéssel rendelkezik. Felsőfokú agrárvégzettsége van. Jelenleg a növény orvosi tanulmányait folytatja. Így a pályázat szempontjából releváns szakmai ismertekkel és tapasztalatokkal rendelkezik. Mezőgazdasági termelők: Lakos Zoltán Több mint 15 éve mezőgazdasági traktorosként dolgozik a mezőgazdaságban. Kezdetben cégek alkalmazásában később egyéni vállalkozóként. Fő tevékenysége mindig a növényvédelmi munka elvégzése volt. Jelenleg is saját gazdaságának működtetése mellett növényvédelmi szolgáltatást végez. BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft. 1931-ben alapított Sopronhorpácsi Répatermesztési és Nemesítési Kutató Intézet és a 2004. évi Agrár Innovációs Díj nyertes, BETA-KUTATÓ Kft. utódja, - amelyben az Intézet kutatási tevékenysége folytatódik. Az Intézet 2008 óta működik Nonprofit Kft. formájában. Bázisgazdaságai az összesen 18 ezer ha területen gazdálkodó mezőgazdasági üzemek. Az Intézet tevékenységi körébe tartozik természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés, technológia- fejlesztés, a fenntartható környezetkímélő mezőgazdaság és a megújuló energiatermelés szolgálatában. A laboratóriumi akkreditációs minősítési kódja: NAH-1-1522/2015. A kutató intézet talaj-, és növénytápanyag vizsgáló laboratóriummal rendelkezik (ICP készülékkel), steril növénykórtani és virológiai laboratóriumok (ELISA és PCR technikával), biotechnológiai laboratórium (bioetanol és és biogáz fermentációhoz), ugyanakkor üvegházak, növénynevelő szobák és speciális kísérleti területek is rendelkezésre állnak. Dr. Csikász Tamás: PhD és Címzetes Egyetemi Docens fokozattal rendelkező tudományos szakember. Fő munkaterülete: Napraforgó nemesítés, génkutatások, metodikai kutatások-fejlesztések. Több mint 60 megjelent publikáció. 2007-től olajos növények nemesítési projekt vezető nemesítő és Kísérleti Telep Vezető. 1196 óta PATE majd VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karon és a Keszthelyi Tudományegyetemen meghívott előadó. Számos hazai és nemzetközi publikációt készített mezőgazdasági témában, mint szerző és társszerző. Több K+F+I projektben aktívan részt vett. Így a pályázat szempontjából releváns szakmai ismertekkel, gyakorlattal és tapasztalatokkal rendelkezik.

2/b Publikációk bemutatása hétfőn hozza az anyagot

BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft. (Potyondi L.): A klímaváltozás hatása a cukorrépa termesztése Magyarországon, Cukorrépa, 2012. I. szám. 8-14. old. ISSN 2026-1418. Egyingi T.-Potyondi L. (2012): Alternatív energianövény: a csicsóka Cukorrépa, 2012. I. szám. 38-39. old. ISSN 2062-1418. Potyondi L.-Kimmel J. (2012): A cukorrépa növényvédelmének helyzete Magyarországon, Cukorrépa, 2011. I. sz. 10. old. ISSN 2062-1418. Potyondi L. (2013) A cukorrépa víz- és tápanyag hasznosítás, Cukorrépa, 2013. I. sz. 19-22 old. ISSN 2064-1418. Potyondi L-Kimmel J. (2014) Szántóföldi kísérletek a cukorrépa nitrogén trágyázásának fejlesztésére, Cukorrépa, 2014. I. sz. 6-10 old. ISSN 2062-1418 Potyondi L. – Kimmel J.- Kovács Zs. (2014): A 2014 nyarán fellépett alföldi cukorrépa problémák vizsgálatai, Cukorrépa, 2014. I. sz. 22-30. old. ISSN 2062-1418 Potyondi L. (2015):SugarBeetas a PtantialEnergyCrop in the Danube Region Perspecitves of RenewableEnergy in the DanubeRegion, GungarianAcademy of Sciences, Pécs, 2015. 307-317. old. ISBN 9789639899919 Potyondi L. – Kimmel . Kulcsárné Takács É.-Kovács Zs. (2015.) A trágyázási kísérletek Kaposvári Cukorgyár biogázüzeméből származó iszappal, Cukorrépa 2015. I. sz. 24-26 old ISSN2062-1418 Potyondi L.-Kimmel J- Kulcsárné Takács É.-Kovács Zs. (2015): A klímaváltozás hazai hatásainak vizsgálata cukorrépa termesztésére (2014. évi alföldi répaproblémák elemzése), Cukorrépa, 2015. 25- 36 old. ISSN2062-1418 Potyondi L. (2016) Biogáz fölös-iszap felhasználása szántóföldi kultúrák tápanyag-gazdálkodásában. Dunántúli mezőgazdaság-tudomány fórum (DMF2016) Iregszemcse, 2016. okt. 11. 14-15 old. ISBN9786155599408 dr. Csikász T., Szekeres P. (2016): Dunántúli mezőgazdaság-tudományi fórum (DMF2016) Iregszemcse 80 éve: Új irányok és eredmények a mezőgazdaság-tudományban (ISBN:978-615-5599-40-8) dr. Csikász T. –Szekeres P.(2016)): A napraforgó jövőképe a Kárpát-medencében termesztési nemesítési oldalról - Dunántúli Mezőgazdasági-Tudományi Fórum (DMF2016) ISBN:978-615-5599-40- MTreitz, É. Piszkerné Fülöp, T. Csikász, D Bodon (2016): Innovacionnye puti v programme selekciisoi issledovatel’skogo instituta kormovyh kul’tur ISBN:978-5-98660-259-2) Szekeres P., Csikász T., Kovács M. Mesterházy Á. (2016):A Ke-Tki bicsérdi tenyészkertjében végzett 2015-ös évi napraforgó aspergillus és fusarium fertőzési kísérletek eredményei – Dunántúli Mezőgazdaság – Tudományi Fórum (DMF2016) ISBN:978-615-5599-40-8 A konzorciumi tagok által elképzelt új termesztés technológia egyes elemei jól kapcsolódnak a Béta Kutató Intézet és dr. Csikász Tamás által már korábban végzett kísérletekhez, melyeket az Intézet és dr. Csikász Tamás is egy növényfaj (Intézet- cukorrépa; dr. Csikász Tamás – napraforgó) vonatkozásában végzett. Mégis segítségül szolgálhat a kifejlesztendő termesztéstechnológia kialakítása során.

2/c A tagok korábbi K+F++I projektekben való részvételének bemutatása

Naszvadi Endre Zoltán a konzorcium vezetőjének Enbaro Bt. nevű cége Dombóváron létrehozott egy innovációs, logisztikai és kereskedelmi központot. Ezen a telephelyen kapnának helyet a konzorcium tagjai, egyrészt az adatrögzítések és kiértékelések valamint egyéb adminisztratív feladatok kapcsán jelentkező irodai munkák, másrészt a beruházások kapcsán megvásárolt gépek elhelyezése is itt történe. Projektgazdaként számos sikeres Európai Uniós projektje van: energetikai beruházás – napelem telepítése telephelyen, telephely kialakítása, gépbeszerzés stb. Béta Kutató Intézet Nonprofit Kft.: GVOP-3.1.1.-2004-05-0019/3.0, melynek célja a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, a gazdasági versenyképességet szolgáló új, piacképes termékek (eszközök, eljárások, szolgáltatások, technológiák, anyagok) kidolgozása és kipróbálása volt. A projekt címe: Alternatív energiaforrás Betavulgaris L-ból biotechnológiai módszerekkel. Koordinátor szervezet: NYME Mosonmagyaróvári Agrártudományi Centrum, Mosonmagyaróvár Konzorciumi tagja a Béta Kutatóintézet Kft. Béta Kutató Intézet Nonprofit Kft.: ALAP1-00023/2004, melynek témája versenyképes cukorrépa termesztés technológiai fejlesztése a növénytáplálás és növényvédelem tekintetében. A Kft., mint konzorciumi vezető vett részt a projektben. Tovább konzorciumi tagok: Kisalföldi Cukorrépa Termelők Szövetkezete, Nyugat Határ Cukorrépa Szövetkezet, Beta Monopoliy Cukorrépa Szövetkezet Támogatási szerződés száma: OMFB-01184/2001, OMFB-01185/2004, OMFB-01186/2004, OMFB- 01187/2004 Béta Kutató Intézet Nonprofit Kft.: Baross-ND07-ND-INRG5-07-2008-0052, technológiai fejlesztés a soproni kommunális szennyvízcsap komposztálására mezőgazdasági melléktermékek felhasználásával, a projektben, mint konzorciumi tag vett részt az intézet. További támogatott szervezet a GSD Agrárprodukt Kft.. A projekt kezdete: 2009. 04.15. A projekt befejezése: 2011.08.15. Béta Kutató Intézet Nonprofit Kft.: Baross-ND07-ND-INRG5-07-2008-0061, témája korrelációs monitoring növénykárosodás előrejelzései. Projekt időtartama: 2009.01.01.-2010.12.31. Támogatott szervezet: BETA Agro Termelő és Szolgáltató Kft., Beta Kutatóintézet Nonprofit Kft., Nyugat- magyarországi Egyetem. Béta Kutató Intézet Nonprofit Kft.: Baross-ND07-ND-INR5-07-2008-0069 OMFB-01091/2009. A projekt megnevezése, célja: Kutatási program csicsóka kettőshasznú termesztésére alapozott rendszerű biogáz és alkohol előállítására. A projekt időtartama: 2009.06.01.-2012.12.15. Konzorciumi tagok: Biogáz Felpéc Kft., Sokoró Naturzóna Innovációs és Projektfejlesztő Nonprofit Kft., BETA Kutatóintézet Nonprofit Kft. A konzorciumi tagok, mint külsős szakértőként is számos Európai Uniós projekt megvalósításában is részt vettek.

3/a Előzmények bemutatása

Számtalan egymás mellett felmerülő ugyanakkor egy irányba ható probléma generálja egy a környezetvédelmet, környezeti értékeinket, és elsősorban a szántóterületeket, mint unokáinktól kölcsönkapott termelőeszközt és magát a termelőt középpontba állító termelési rendszer kidolgozását. Az ezt generáló problémák felsorolása:

• • jelenlegi termelési rendszerek elsősorban inputanyag és gépforgalmazói érdekek mentén születtek meg,

• • az egyoldalú műtrágyázás rombolja a kívánatos talajélet kialakulását,

• • az egyszeri nagyadagú nitrogéntrágyázás növeli talajaink, vizeink nitrogénszennyezettségét,

• • a minél nagyobb adagú inputfelhasználás a környezeti terhelés mellett jelentős költségtényező is

• • növénytermesztésünk kezd szélsőségesen sablonos sémák mentén alakulni

• • a     mezőgazdasági     támogatások     várható     csökkenése,     vagy      hozamnövekedéssel,   vagy költségcsökkentéssel kompenzálható

• • a fenntarthatósági szempontok a csak hozamnövekedésre koncentráló szemlélettel általában elvesznek

Ezen gondolatok együttese támasztja azt az igényt, hogy építsünk fel egy olyan környezet és termelőbarát termelési rendszert, amely ezt a két dolgot állítja a középpontba az input anyagok felhasználásának csökkentése és így a környezeti terhelés csökkentése mellett egy megfigyelési és folyamatos adatgyűjtési rendszeren alapuló és egyben termés illetve jövedelemnövelő ugyanakkor fenntartható talajéletet és környezeti állapotot is eredményező rendszer formájában.

A konzorciumi tagok által elképzelt új termesztés technológia egyes elemei jól kapcsolódnak a Béta Kutató Intézet és dr. Csikász Tamás által már korábban végzett kísérletekhez, melyeket azonban egy növényfaj vonatkozásában végzettek el (cukorrépa, napraforgó). Mégis segítségül szolgálhat a kifejlesztendő termesztéstechnológia kialakítása során. BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft. (Potyondi L.): A klímaváltozás hatása a cukorrépa termesztése Magyarországon, Cukorrépa, 2012. I. szám. 8-14. old. ISSN 2026-1418. Potyondi L.-Kimmel J. (2012): A cukorrépa növényvédelmének helyzete Magyarországon, Cukorrépa, 2011. I. sz. 10. old. ISSN 2062-1418. Potyondi L. (2013) A cukorrépa víz- és tápanyag hasznosítás, Cukorrépa, 2013. I. sz. 19-22 old. ISSN 2064-1418. Potyondi L-Kimmel J. (2014) Szántóföldi kísérletek a cukorrépa nitrogén trágyázásának fejlesztésére, Cukorrépa, 2014. I. sz. 6-10 old. ISSN 2062-1418 Potyondi L. – Kimmel J.- Kovács Zs. (2014): A 2014 nyarán fellépett alföldi cukorrépa problémák vizsgálatai, Cukorrépa, 2014. I. sz. 22-30. old. ISSN 2062-1418 Potyondi L. (2015):SugarBeetas a PtantialEnergyCrop in the Danube Region Perspecitves of RenewableEnergy in the DanubeRegion, GungarianAcademy of Sciences, Pécs, 2015. 307-317. old. ISBN 9789639899919 Potyondi L. – Kimmel . Kulcsárné Takács É.-Kovács Zs. (2015.) A trágyázási kísérletek Kaposvári Cukorgyár biogázüzeméből származó iszappal, Cukorrépa 2015. I. sz. 24-26 old ISSN2062-1418 Potyondi L.-Kimmel J- Kulcsárné Takács É.-Kovács Zs. (2015): A klímaváltozás hazai hatásainak vizsgálata cukorrépa termesztésére (2014. évi alföldi répaproblémák elemzése), Cukorrépa, 2015. 25- 36 old. ISSN2062-1418 Potyondi L. (2016) Biogáz fölös-iszap felhasználása szántóföldi kultúrák tápanyag-gazdálkodásában. Dunántúli mezőgazdaság-tudomány fórum (DMF2016) Iregszemcse, 2016. okt. 11. 14-15 old. ISBN9786155599408 dr. Csikász T., Szekeres P. (2016): Dunántúli mezőgazdaság-tudományi fórum (DMF2016) Iregszemcse 80 éve: Új irányok és eredmények a mezőgazdaság-tudományban (ISBN:978-615-5599-40-8) dr. Csikász T. –Szekeres P.(2016)): A napraforgó jövőképe a Kárpát-medencében termesztési nemesítési oldalról - Dunántúli Mezőgazdasági-Tudományi Fórum (DMF2016) ISBN:978-615-5599-40- MTreitz, É. Piszkerné Fülöp, T. Csikász, D Bodon (2016): Innovacionnye puti v programme selekciisoi issledovatel’skogo instituta kormovyh kul’tur ISBN:978-5-98660-259-2) Szekeres P., Csikász T., Kovács M. Mesterházy Á. (2016):A Ke-Tki bicsérdi tenyészkertjében végzett 2015-ös évi napraforgó aspergillus és fusarium fertőzési kísérletek eredményei – Dunántúli Mezőgazdaság – Tudományi Fórum (DMF2016) ISBN:978-615-5599-40-8

3/b Fejlesztés szükségességének bemutatása

2020-tól várhatóan az agrártámogatások csökkenő szintje várható, tehát a gazdák és a nemzetgazdaság ezen szegmensének jövedelemtermelő képességének fenntartása érdekében szükség van a felmerülő problémák kezelésére. Ugyanakkor hosszú távon gondolkodva az egyoldalú és sok esetben egy adagban kijuttatott nitrogéntrágyázás rombolja a talajéletet, szennyezi környezetünket, valamint a sablonos növényvédelmi technológiák miatti túl vegyszerezés környzetterhelési és egyben humánegészségügyi következményei kapcsán szintén kezelni kell a megjelölt problémahalmazt. Nem került kidolgozásra ez idáig olyan termesztéstechnológia ami részben vagy egészben választ adott volna ezekre a kihívásokra. Ennek oka abban keresendő, hogy a termesztéstechnológiák kidolgozása és azok ajánlása nem a termelői szférából és így nem termelői érdekek mentén, hanem elsősorban a kereskedelemből érkeztek illetve ott lettek kidolgozva ahol a minél több gép és inputeladás a fő érdek. Ugyanakkor a termelői kör tőkeszegénysége is gátja ilyen kezdeményezések, gondolatok kidolgozásának és széles körben történő elterjesztésének. Meggyőződésünk, hogy a jövő tendenciái abba az irányba mutatnak, hogy a növénytermesztés kapcsán is egyre nagyobb igény és nyomás jelentkezik majd a vásárlók, fogyasztók részéről a minél természetesebb minél egészség centrikusabb élelmiszer alapanyag előállítás iránt. Ennek elkerülhetetlen hatásait a nagy növényvédőszer gyártók is felismerték már, és jelentős kutatási és innovációs fejlesztéseket indítottak (pl.:BAYER) melyek ezt az irányt követve új termékeket igyekeznek előállítani, kikísérletezni. Úgy gondoljuk, hogy fontos ehhez a fejlődéshez egy új termesztéstechnológiai rendszert is kapcsolni, ami teljesen termelői érdekek mentén felépített, és mint ilyen, a célzott növényvédelem csúcsra járatásával, és a tápanyagok szükség szerinti és főleg levélen keresztüli kijuttatásával jelentős növényvédőszer és szilárd, talajba juttatott műtrágya megtakarítással dolgozik azonos termésszint biztosítása és egyúttal jelentős környezeti terhelés csökkentés mellett. Konzorcium vezetője Naszvadi Endre az ENBARO Bt. nevezetű cégében már elvégezte egy innovációs központnak és annak az infrastruktúrális háttérnek a kialakítását, ami alkalmas a projekt eszközeinek elhelyezésére, őrzésére, az adatok rögzítésére, feldolgozására. Ugyanakkor rendelkezésre bocsájt a kísérletek elvégzéséhez és a 25 kísérleti parcella kialakításához egy a tulajdonát képező 250 ha területű korábban mintatér besorolású földterületet. A 2021-as és 2022-es évben kerül sor a kísérletek során használt eszközök beszerzésére is, melyek az alábbiak:

• • parcella permetező

• • permeteződrón

• • megfigyelődrón

• • önjáró hidas permetező

• • hozamtérképező betakarító gép

• • mobil mérő, labor

Az egyes eszközök az alábbi feladatok elvégzéséhez szükségesek: A projekt során 250 hektáron 5 növényfaj mindegyikéből 5 db 10 ha-os kísérleti táblát állítunk be, azaz minden évben 25 kísérleti táblát 5 éven keresztül. A területek Csikóstőttős településen helyezkednek el. A kísérleti parcellák alapját egy 246,3094 ha nagyságú területen tervezzük. A terület nem minden része vonható be termelésbe (út, redős, bozótos területrész), így szükséges bevonni majdnem azonos viszonyokkal rendelkező területeket, hogy a tervezett művelési nagyság meglegyen. Ehhez szintén Csikóstőttősi területeket választottunk, az eredeti területek szomszédságában. Ez a terület 37,843 ha művelési nagyságú terület, így biztosított a 250 ha (251,2332 ha) a parcellák kialakításához. A megfigyelő drónok feladata a területek rendszeres átrepülésével a fertőzési gócok minél korábbi feltérképezése, illetve az esetleges tápanyaghiányos területek jelzése annak érdekében, hogy ezekben az esetekben minél előbb és minél hatékonyabban tudjunk beavatkozni akár a permetező drónnal akár a földi gépekkel. Rendszeres drónok megfigyelésnek köszönhetően tud csökkeni a kemikálék felhasználása alapvetően. A permetező drón a kisparcellás kísérletekben kerül felhasználásra egyrészt. Itt tudjuk azt is vizsgálni, mekkora előny a légi beavatkozás lehetősége, hiszen sáros talajállapot nem befolyásolja. Ugyanakkor a nagyobb táblákban alkalmazva megindul egy fejlesztése a gépnek, mely arra irányul, hogy nagy táblákon történő minél hatékonyabb beavatkozásra váljon alkalmassá. Lombon keresztüli és a vegetációs stádiumnak megfelelő tápanyag kijutatás más eszközzel nem megoldható. Az önjáró hidas permetezőre hárul a legtöbb és legösszetettebb feladat végrehajtás. Hiszen azzal tápanyag utánpótlásokat, növényvédelmi feladatokat egyaránt végrehajtunk. Összhangban a drónos megfigyelésekkel, a talaj és levélanalízisekkel. Vagyis a gépnek és működtetőjének jól kell tudni hasznosítani a rendelkezésre álló adatokat, precízen kell végrehajtani a védekezés és tápanyag utánpótlás során a szükséges anyagokat, azaz mindig akkor és annyi és olyan inputot kell kijuttatnia amire szükség van. A hozamtérképezésre a betakarításnál azért van szükségünk munkánk során, hogy a különböző talajadottságok és kísérleti típusok legfőbb értékmérőjét a költségekhez arányló hozamot a legprecízebben tudjuk megállapítani, hogy az eredmények jól megalapozottak és pontosak legyenek.

4/a Elérni kívánt eredmények bemutatása

A legfontosabb cél a projekt megvalósítása során a termesztett kultúrnövényeink termesztéstechnológiájának a hagyományos sablonosról történő áthangolása a megfigyelésekre alapozott, környezeti (talaj és levegő) terhelést csökkentő, a felhasznált anyagok mennyiségét, ezáltal a termelési költségeket csökkentő, ugyanakkor termésnövelő termesztéstechnológiára. Legfontosabb elemei:

• • megfigyeléseken alapuló gyomirtó, rovarölő, és gombaölő szer felhasználást optimalizáló elem,

• • szilárd tápanyag talajon keresztüli adagolását minimalizáló elem,

• • tápanyag utánpótlást a talajon keresztüli természetes tápanyag utánpótlásra, azaz szerves és baktériumtrágyázásra, valamint levélen keresztüli lombtrágyázásra helyező elem,

• • tápanyag utánpótlást a növények fenológiai fázisaihoz igazító elem.

Elérni kívánt eredmények: A jelenleg az EU-ban leginkább elterjedt sablonos termesztéstechnológiai eljárások leváltása, és olyan módszer kidolgozása, és kísérleti vizsgálatokkal és eredményekkel történő alátámasztása, amely egyre több termelőt sarkall majd az általunk javasolt technológiaváltás véghezvitelére, melynek eredményeképpen a talajaink szerves anyagokkal találkoznak elsősorban melytől élénkülő és javuló talajélet várható, ugyanakkor a technika fejlődését jó célra használva a megfigyelések gyors és pontos elvégezhetőségével jelentősen csökkenő vegyszerfelhasználás indukálható, mellyel párhuzamosan szintén a technológiai fejlődés eredményeképpen a növények fenológiai fázisának megfelelő tápanyagigény ideális időben és lombon keresztüli kielégítésével termésnövekedés is várható a kedvező környezeti hatások mellett. Mely az egész EU szintjén alkalmazható és rendkívül jelentős természeti eredményekkel, költségcsökkenéssel , hozamnövekedéssel, ezáltal többlet GDP-vel jár. A 1.) kísérletek előkészítése, 2.) végrehajtása és 3.) elemzése valamint azok 4.) szabadalmaztatása és végül 5.) publikálása, és népszerűsítése képezi a projekt fő pilléreit. Időbeli ütemezés: Eszközök, gépek beszerzése: I. mérföldkő 2021. július 31.: Innovációs eredmények eléréséhez szükséges eszközök beszerzése. Eredmény részletezése: az eszközök beszerzésével lehetővé válik a területek rendszeres átrepülése, ennek köszönhetően a fertőzési gócok minél korábbi feltérképezése, illetve az esetleges tápanyaghiányos területek jelzése annak érdekében, hogy ezekben az esetekben minél előbb és minél hatékonyabban tudjunk beavatkozni. Az önjáró permetező beszerzésével lehetővé válik a tápanyag utánpótlások, növényvédelmi feladatok ellátása. Összhangban a drónos megfigyelésekkel, a talaj és levélanalízisekkel. A hozamtérképező betakarító gép beszerzésével lehetővé válik a betakarítás során, hogy a különböző talajadottságok és kísérleti típusok legfőbb értékmérőjét a költségekhez arányló hozamot a legprecízebben tudjuk megállapítani, hogy az eredmények jól megalapozottak és pontosak legyenek

1. 1. mérföldkő 2023. október 31.: Operatív csoport létrehozása, projekt terv kidolgozása, projekttervben foglaltak megvalósításának megkezdése csoport létrehozása, projekt terv kidolgozása, projekttervben foglaltak megvalósításának megkezdése. Tudás-előállítás, tudás-megosztás. A projektterv feladatainak megvalósítása.

4/b Innovatív elemek bemutatása

A projekt során Csikóstőttős település közel 250 ha-os szántóterületen hozzuk létre kísérleti parcelláinkat. A kísérleteket hazánkban és az EU-ban is legnagyobb területen termesztett 5 növényfajjal-kukorica, búza, repce, napraforgó és lucerna-végezzük. Mindegyik növényfajból 5 kísérleti táblát állítunk be minden évben. Vagyis összesen 25-öt. Mindegyik növényfaj esetében lesz, egy kontrol táblánk melyen a jelenlegi hagyományos technológiát alkalmazzuk. E mellett lesz 4 olyan, amelyiknek egyikén az általunk jövőbe mutató technológiának 1, 2, 3 illetve mind a négy fő elemét alkalmazzuk. ezek a főbb elemek a 4/a pontban már bemutatásra kerültek: Legfontosabb elemei:

• • megfigyeléseken alapuló gyomirtó, rovarölő, és gombaölő szer felhasználást optimalizáló elem,

• • szilárd tápanyag talajon keresztüli adagolását minimalizáló, tápanyag utánpótlást a növények fenológiai fázisához igazító elem,

• • tápanyag utánpótlást a talajon keresztüli természetes tápanyagután pótlásra, azaz szerves és baktériumtrágyázásra, valamint levélen keresztüli lombtrágyázásra helyező elem,

• • tápanyag utánpótlást a talajtérkép, a dróntérkép, és a hozamtérkép együttes alkalmazásával megvalósuló elem

Így az alábbi kísérleti verziók, táblák lesznek beállítva minden növény fajra, és az alábbi innovációs elemek társulnak hozzájuk:

1. 1. A hagyományos, sablonos termesztés technológia kontrollként innovációs elemek nélkül.
      1. 1. A gyomok, a rovarkártevők, a gombák drónos megfigyelése. A teljes parcella helyett csak a fertőzési gócok drónos és csak szükség esetén történő földi géppel történő permetezése. INNOVATIV ELEM:- Drónos megfigyelésre alapozott védekezés
            1. Drónos vegyszerezés, és drónfejlesztés erre a tevékenységre,
            1. 1. Teljes felület vegyszerezés helyett csak a fertőzési gócok, vegyszerezésével jelentős környezetiterhelés-, anyag- és költségcsökkentés.

• • A tápanyagok kijuttatása a hagyományos alapvetően csak szilárd egyfázisú kijuttatás helyett azon elv szerint, hogy szilárdat csak, annyit amennyit feltétlenül szükséges talajon keresztül, a többit mindet lombon keresztül folyadék formájában. Vagyis szilárd tápanyag kijuttatás vetéssel egymenetben és kultivátorozassal egymenetben történne csak amikor még kicsi a lombfelület, és a gyökéren keresztüli tápanyagpótlás a célszerűbb. Ilyenkor a hatóanyag 1/5- de vetéskor, 1/5-de kultivátorozáskor, 3/5-de a növény fenológiai fázisigénye alapján hidas permetezővel. Az összes tápanyag utánpótlási esemény kontrollja levélanalízissel.

INNOVATIV ELEM:- A tápanyag túlnyomó részének lombon keresztüli kijuttatása -A technológiából adódó jelentős talajterhelés csökkentés -A növényi fenológiához igazított tápanyagpótlás, és abból származó terméstöbblet elérés

• • A technológia következő jelentős eleme a minél kevesebb szervetlen és minél több szerves anyag talajba juttatása és képződésének indukálása cél mentén kerül megvalósításra. Vagyis a talaj szervestrágyázásával és baktériumtrágyák alkalmazásával és a műtrágyák minimális talajba juttatásával egy talajélet élénkítő, serkentő, a szerves anyag képzést és lebontást indukáló folyamat beindítása, javítása a talajban fontos eleme a technológiának.

INNOVATÍV ELEM:-Talajélet serkentés, szervesanyag képzés és feltárás javítás mely talajminőség javítást eredményez a sok évtizedes már egyoldalúvá vált műtrágyázási technológiával szemben. A szervesanyag képzés, és talaajélet javítással többlethozam generálás.

• • Elvégeznénk a talajok vizsgálatát, a drónokkal a növényállomány spektorális vizsgálatát, és a betakarítógéppel a hozamtérképet is kialakítanánk. Ennek a három térinformatikai adatbázisnak az adatait fésülnénk össze úgy egy tápanyagtérképpé, hogy azt a tápanyagok kijuttatása során a hidas permetező vezérlése alkalmazni tudja a legoptimálisabb tápanyagvisszapótlás érdekében. Ezért a hidas permetezőn több tartály elhelyezésével változtatható hatóanyagösszetételű permetképzést is alkalmaznánk. Vagyis ezek eredőjeképpen az adott terület igényének legmegfelelőbb mennyiségű és összetételű tápanyagpótlást valósítanánk meg.

INNOVATÍV ELEM:-A három térinformatikai adatbázis egy térképpé konvertálása a legoptimálisabb igénytérkép kialakítása érdekében. -Több tartályos permetlétárolás, változtatható összetételű permetlé képzés az optimális növényi igények kielégíthetősége érdekében. Vagyis az első parcellákon semmit az utolsón pedig már minden elemét használjuk a felvázolt technológiának. A terméseredmény változásokból a parcellákat összevetve mérhető lesz melyik innovatív elemnek mekkora hozadéka van az eredményre, melyiket érdemes a leginkább alkalmazni, melyik milyen ár-érték aránnyal bír. E mellett a felhasznált eszközök (drónok, önjáró permetező, betakarítógép) szoftvereinek folyamatos fejlesztése és egységesítése is zajlik a feladtok elvégzéséhez szükséges gépi képességek, mint a drónok repülési stabilitása, permetező képessége, az önjáró permetező változtatható tápanyag összetételű permetképzésének kifejlesztésével párhuzamosan.

4/c A fejlesztés elemeinek védelmének bemutatása

A projekt befejezéséig vállaljuk a fejlesztésünk eredményét a Szellemi Tulajdon Nemzet Hivatalnak és a Szellemi Tulajdon Világszervezethez bejelentjük és a szükséges dokumentációt elkészítjük és benyújtjuk. A szabadalmi eljárás elindítása: 2023. március 1. A projekt célja a kutatás eredményének minél szélesebb körű átadása, ezért az eredményeket nem levédetni szeretnénk, hanem a K+F+I során elért eredményeket csupán bejelentjük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalhoz és a Szellemi Tulajdon Világszervezethez.

5/a A fejlesztés alkalmazhatóságának bemutatása

A projekt a hagyományos termesztéstechnológiákkal szemben három területen hoz jelentős változást. Az egyik a talajaink és növényeink, azaz a szántóterület környezeti terhelése. A jelentős csökkenés abból adódik egyrészt, hogy a tápanyagokat és elsősorban a nitrogént nagyrészt lombon keresztül juttatjuk ki csökkentve jelentősen a talaj nitrogénterhelését. Másrészt a rendszeres és pontos megfigyelések lehetővé teszik az okszerű növényvédelem csúcsra járatását, ami azt jelenti, hogy sokszor csak a felület töredékét permetezzük, és csak akkor avatkozunk be, ha valóban szükséges. A másik változás az input anyagok főleg növényvédő szerek mennyiségének így a költségeknek a csökkenése, amely szintén a technológiai fejlődés és a projektben megvalósuló fejlesztés által kivitelezhető pontos és sokszori kisebb munkaráfordítással kivitelezhető, így gyakoriságát tekintve jelentősen több és részletesebb, pontosabb megfigyelés következménye. A harmadik a többlettermés elérése csökkent input felhasználás mellett, mivel a tápanyag kijuttatás célzottan a leg tápanyag igényesebb fenológiai fázisokban, és a területi, növényi igényeknek a leginkább megfelelő összetételben történik. Az általunk kifejlesztett technológiát az EU-ban gazdálkodó és növénytermesztéssel foglalkozó minden termelő hasznosítani tudja majd, mérettől függően vagy saját maga tudja biztosítani hozzá a szükséges tárgyi és személyi feltételeket, vagy bizonyos elemeit tekintve szolgáltatást igénybe véve. Az biztos hogy az ugynevezett ,,szófa” gazdálkodás (azaz a mindent sablon szerint csinálok azután meg hátradőlök mert igy is gazdaságos és a környezetem nem érdekel) típusú termelési szemlélettel szakítani kell annak aki ezen technológia mentén gazdálkodik, hiszen az egész a gyakori és pontos megfigyelésen alapszik. Vagyis mi azt tudjuk ajánlani ezen projektünkkel az EU minden gazdálkodójának, hogy egy olyan technológiai váltásra van lehetősége, amely többlet odafigyelést, munkát igényel ugyan a gazdálkodótól, de ennek eredménye környezeti terhelés csökkenés és jövedelem növekedés. Meggyőződésünk hogy ez a jövő, mert amellett hogy hosszú távon nagyon fontos miként bánunk az általunk művelt területekkel, rendkívül fontos az is miként készülünk fel a 2020 utáni változásokra, hogyan tudjuk kompenzálni az esetleges támogatáscsökkenésekből adódó jövedelem kiesést. Aki előbb vált és látja be a változás szükségességét az fog életben maradni és fejlődni. A célunk, hogy a lehető legszélesebb körben ébresszük rá erre a termelőket hazánkban és az EU más országaiban egyaránt, melyet kommunikációs eszközeinkkel kivánunk majd elősegíteni. Több meglévő kutatási terület összehangolásával jön létre a projekt. Ezen fejlesztések együttes alkalmazása a gyakorlatban nem történt meg, így nincsenek számszerűsíthető adatok a költségmegtakarításra és a hatékonyságra. A projektnek az a célja, hogy 3-4 éves kísérlet után számszerűsíthető adatokat nyerjünk (mekkora megtakarítás és költséghatékonyság érhető el). Másodlagos hatások a környezetvédelem, ami nem számszerűsíthető. A fejlesztés során drónok értékesítése megnövekszik, ezáltal növekszik a Kft. bevétele. A TCS-k által szakági szinten is költséghatékonyság és jelentős megtakarítások keletkeznek. A kettő eredőjéből várakozásaink szerint egy 30-35 000 forintos összeggel kedvezőbb jövedelmezőség érhető el hektáronként átlagosan, ami a területalapú támogatás felét jelentő nagyságrend, mely az alábbi költségekből áll: 10.000 Ft a talajminőség és talajélet-javulás okán képződő többlettermés, kb. 10.000 Ft a pontos precíz tápanyag-utánpótlás okán várható hozamnövekedés. 10.000 Ft rovarölő és gomba-ölőszer költségmegtakarítás. Ekkora mértékű támogatáscsökkenés nem várható 2020-tól, vagyis a technológiaváltással biztosítható lenne a jelenlegi jövedelmezőségi szint megtartása a jövőbeni időszakra is környezetkímélőbb módon.

5/b Felhasználók körének bemutatása

A hagyományos, sablonos termesztéstechnológiák során az alábbi folyamatok zajlanak, amin változtatni célszerű:

1. 1. ,egyoldalú műtrágyázás, az esetek többségében egy adagban kijuttatva magágy készítést megelőzően

1. 1. , Rovarölő-szeres védekezések teljes felületen a kártevő vélt, vagy valós megjelenésekor. 3., Gombaölő-szeres védekezések teljes felületen a kártevő vélt, várható megjelenésekor.

Ezek a folyamatok és anyagköltségeik teszik ki a termesztési költségek legalább 50%-át. Annak érdekében, hogy ezeket a költségeket célzottan és jobb hatásfokkal használjuk fel, illetve csökkentsük az alábbiak szerint változtatjuk meg a technológiát: 1., Differenciált, többfázisú és összetett tápanyag kijuttatás a növényfaj fenológiai igényeihez igazítottan. Baktérium és szerves trágya kijuttatás a talajélet élénkítés, talajszerkezet javítás érdekében 2., Rovarölő-szeres védekezés, csak a kártevő megjelenésekor, és gyors beavatkozással a fertőzési gócokban és nem teljes felületen.

• • , Gombaölő-szeres védekezés csak megfigyelés alapján, a károsító megjelenésekor és csak a szükséges mértékben.

Ennek kivitelezéséhez persze szükség van a projektben vázolt megfigyelések, talajvizsgálatok, levélanalízisek szakszerű elvégzésére, a technikai háttér…drón, hidas permetező, hozamtérképező betakarítógép…rendelkezésre állására a gyors beavatkozás és a kívánt kezelések pontos precíz elvégezhetősége érdekében. Az eredmény azonban megéri a befektetett munkát és gépberuházási igényt hiszen a technológia alkalmazása több előnyös eredményt hoz:

• • az talajminőség, talajélet javulás és a pontos precíz tápanyagpótlás okán hozamnövekedés várható

-a védekezések számának optimalizálása és nem teljes felületen történő végrehajtása költségcsökkenést eredményez -kevesebb kijutatott vegyszer! környezet és fogyasztó barátabb termelés A kettő eredőjéből várakozásaink szerint egy 30-35 000 forintos összeggel kedvezőbb jövedelmezőség érhető el hektáronként átlagosan ami a területalapú támogatás felét jelentő nagyságrend. Ekkora mértékű támogatáscsökkenés nem várható 2020-tól vagyis a technológiaváltással biztosítható lenne a jelenlegi jövedelmezőségi szint megtartása a jövőbeni időszakra is. A projekt eredményeit hasznosítók köre első lépésben úgy gondoljuk, hogy a nagyobb 4-500 ha területet meghaladó gazdaságok és a termelői csoportokba tömörülő gazdák lesznek, hiszen a technológiaváltás a szükséges gépi beruházásokkal együtt tud megvalósulni, melynek nagyságtrendje elsősorban ebben a szegmensben kezelhető. Ugyanakkor ha már ezen termelőknél rendelkezésre áll a megfelelő gépi kapacitás akkor az a kisebbeknél is tovább tud terjedni szolgáltatások igénybe vétele mellett.

6/a Költséghatékonyság és eredmények

A projekt megvalósításánál két költségkategória merül fel: eszköz beszerzések a megfigyelő rendszer üzemeltetése érdekében, valamint a rendszer tesztelése, üzemeltetése 4 éven keresztül. Az eszköz beszerzések esetén, valamint a külső szolgáltatók által végzett szolgáltatásoknál a pályázati felhívás 3.4.1.1 IV 8-11 pontjaiban foglaltak szerint járunk el, a pályázat 1. sz mellékletének megfelelő árajánlatokat szereztünk be. Az ajánlat adók gazdaságilag és jogilag is függetlenek a csoport tagjaitól, megfelelnek a 2007. évi CXXVII törvény 259. § 13-as pontjának. A beruházás üzemeltetési és projekt menedzsmenti feladatok ellátása esetén a pályázat mellékletét képező önköltség számítási szabályzat, valamint a mindenkor hatályos számviteli és adójogszabályoknak megfelelően készültek a kalkulációk, valamint annak megfelelően számolunk el. A projekt eredménye egy korszerű, innovatív technológia, mely a megvalósításban résztvevő mezőgazdasági termelőknek várhatóan 8-10 %-os növényvédő szer és műtrágya költség megtakarítást,, valamint 3-5 % nagyságú hozamnövekedést, így árbevétel növekményt is eredményezhet. A projekt célja az innovatív rendszer és eljárások összehangolása, termelési tapasztalatok összesítése, számszerűsítése. Projekt eredménye még olyan piacképes rendszer létrehozása, mely az egész növénytermesztési ágazatban (hazai és külföldi) használható, ez által javítja a termelékenységet, illetve annak hatékonyságát.

6/b Projekt teljes költsége

1. 1. A maximálisan elszámolható költségen felül nem, vagy 5%-nál kisebb mértékben kerül sor igazolt többlet-önerő felhasználásra.

A projekt megvalósítása során nem vállalunk többlet önerőt.

7/ Fejlesztési kockázatok bemutatása

Természeti, időjárási kockázatok: túl sok csapadék, aszályos időjárás, nem megfelelő vízháztartás a növényeknek. Növénybetegségek. Szélsőséges időjárás (túl alacsony, túl magas hőmérséklet, jégverés viharkárok). Belvíz, tűz stb..Talajminőség romlása. Kockázatok kezelése: aktuális információk napra kész vezetése és folyamatos áttekintése: talajvizsgálati térképek, károsító és kártevő térképek, csapadék adatok áttekintése, korábbi növénytermesztési információk. Hozamadatok gyűjtése: hozamváltozékonyság meghatározása. Eredmények vizsgálata. Adatok kiértékelése: döntés alapjául szolgáló térképek elkészítése. Finanszírozási, pénzügyi kockázatok: finanszírozási nehézségek, kamatlábak változása, árfolyam változás. Kedvezményes hitelek korlátozott elérhetősége. Pályázat sikertelensége. Kockázatok kelezése: hitel intézetekkel folytatott tárgyalások rövid áthidaló kölcsön felvételére. A pályázat összeállításánál a lehető legkörültekintőbben igyekszem eljárni. Környezetszennyezési kockázatok: talaj és felszín alatti vizek szennyezése. Kockázatok kezelése: Előre megtervezett növényvédelmi szakember irányítása alapján elvégzett tápanyag utánpótlás és vegyszerezés. Tápanyag-utánpótlási és vegyszerezési terv elkészítése. Szervezeti kockázat: nem megfelelő projektmenedzsment szervezet (szakmai felkészültség). Szakemberek szakértelemmel, gyakorlati tapasztalata hiányos. Személyes konfliktusokkal kapcsolatos problémák. Kockázatok kezelése: A konzorcium tagjainak kiválasztásánál fontos szempont a tagok felkészültségei, a tudományos végzettsége, releváns szakmai tapasztalata. A projekt megvalósítása során fontos a rendszeres kapcsolattartás a tagok között (telefonos, személyes-havonta egyszeri személyes találkozás, egyeztetés, beszámoló). Termeléstechnológiai kockázatok: talaj előkészítés kockázatai, növényápolás kockázatai, betakarítás kockázatai. Kockázatok kezelése: A növényvédelmi szakember alkalmazása a projekt megvalósítása során. A megvalósításban részt vevő konzorciumi tagok több éves, évtizedes mezőgazdasági tapasztalattal, gyakorlattal rendelkeznek. A munkálatokat a legnagyobb körültekintés, odafigyeléssel az előre elkészített tervek alapján valósítják meg. aktuális információk napra kész vezetése és folyamatos áttekintése: talajvizsgálati térképek, károsító és kártevő térképek, csapadék adatok áttekintése, korábbi növénytermesztési információk. Hozamadatok gyűjtése: hozamváltozékonyság meghatározása. Eredmények vizsgálata. Adatok kiértékelése: döntés alapjául szolgáló térképek elkészítése. Konzorcium fennmaradásával kapcsolatos kockázatok: A konzorciumi tagok cserélődnek, személyes konfliktusok. Kockázatok kezelése: A konzorciumi megállapodás tartalmazza a vitás helyzetek kezelését. Társadalmi kockázatok: Termelők, lakosság érdektelensége. Kockázatok kezelése: A projekt technológiáját, eredményeit üzemi látogatások, tájékoztatatók, konferenciák, internetes felületen, szakmai fórumokon keresztül széles körben hazai és nemzetközi szinten is terjesztjük.

8/a Eddig alkalmazott kommunikációs eszközök

A konzorcium tagjai számos publikációt jelentettek meg szakmai lapokban, konferenciákon, szakmai fórumokon vettek részt, mind haza, mind uniós és nemzetközi szinten. Az anyagok az interneten is fellelhetőek. A Béta-Kutató Intézet Nonprofit Kft. 2011. május 26-27. CIBE közgyűlésén szakmai konferenciát, bemutatót, tájékoztatót tartott a Cukorrépa növényvédelmének helyzete Magyarországon címen, az anyag mint szakmai publikáció a későbbiekben megjelent a Cukorrépa című szakmai lapban. A publikáció a hazai cukorrépa termesztés mutatja be a cukorgyárak által szolgáltatott adataik alapján. A 2010. adatokat dolgozza fel, először az adott év hőmérsékletét és csapadékmennyiségét szemlélteti, mely szerint az adott év eltérő volt a többi évhez képest, jelentős csapadékmennyiség esett és a hőmérséklet is sokkal magasabb volt a sok évi átlaghoz képest. A tanulmány ismerteti a genetikai potenciált Magyarországon miszerint a legelterjedtebb faj a rizománia rezisztenciával rendelkező fajok kerülnek köztermesztésbe. Ezután az alkalmazott agrotechnikára mutatja be, a műtrágya felhasználás az utóbbi időszakban megnövekedett különösen a bórtartalmú trágyák használata a jellemző. A gyomírtás fejezetben a parlagfű jelentősen elterjedt míg számos másik faj az utóbbi időben visszaszorult. A gyomfajok ellen a kultivátorozást alkalmazzák a területek nagy részén, de van ahol a kézi kapálást is bevetik. Kémiai védekezésnél a preemergens és a poszt- preemegens védekezést alkalmazzák. Ezután a magyarországi kártevőket mutatja be a tanulmány és az ellenük történő védekezést. A Béta-Kutató Intézet Nonprofit Kft. 2012. 1. száma Cukorrépa c. szakmai lapban. A klímaváltozás hatása a cukorrépa termesztésre Magyarországon címmel, mely az aszályos időjárás káros hatásait és annak csökkentési lehetőségeit taglalja. A szélsőséges időjárás kialakulásának okai kerülnek bemutatásra a tanulmány elején. A 2012-es aszályos év jelentős terméscsökkentést eredményezett, mely a megváltozott légköri cirkulációnak köszönhető. A cukorépa termesztés és a klímaváltozás fejezetben a felvázolt perspektívák szerint a Magyarországon a medíterán országok cukorrépa termesztéshez hasonló viszonyokra kell felkészülni, akár az őszi vetésű cukorrépa termesztése is szóba jöhet. A későbbiekben a tanulmány részletesen elemzi a legfontosabb technológiai elemekben rejlő lehetőségeket, kiemelten foglalkozva a hazai öntözésfejlesztés helyzetével. A Béta-Kutató Intézet Nonprofit Kft. 2013. 1. száma Cukorrépa c. szakmai lapban. A cukorrépa víz- és tápanyag hasznosítása, a tanulmány szerint Magyarország klímaváltozáson meg keresztül ennek hatását a cukorrépa termesztésre minél hatásosabban megtudjuk vizsgálni, a cukorrépa víz- és tápanyag hasznosítás összefüggéseit kell átlátnunk ennek jelentős eredménye a precíziós gazdálkodás elterjedése. A Béta-Kutató Intézet Nonprofit Kft. 2014. 1. száma Cukorrépa c. szakmai lapban. A 2014 nyarán fellépő alföldi cukorrépa - problémák vizsgálata. A cikk a 2014-ben fellépett cukorrépa- problémák okainak és védekezéseinek a lehetőségeit vizsgálatára végzett kutatásokat mutatja be. . A Béta-Kutató Intézet Nonprofit Kft. 2014. 1. száma Cukorrépa c. szakmai lapban. Szántóföldi kísérletek a cukorrépa nitrogéntrágyázásának fejlesztésére. A cikk áttekinti a cukorrépa nitrogéntrágyázás jelenleg alkalmazott módszereit, különös tekintettel a különböző nitrogén hatóanyagok hasznosulására. A Nitrogénművek műtrágyáinak felhasználásával végzett kísérletek eredményei alapján a hatóanyag tényleges hatását. A Béta-Kutató Intézet Nonprofit Kft. 2015. 1. száma Cukorrépa c. szakmai lapban. Trágyázási kísérletek a Kaposvári Cukorgyár bio gázüzeméből származó iszappal. A Béta-Kutató Intézet Nonprofit Kft. 2015. 1. száma Cukorrépa c. szakmai lapban. A klímaváltozás hazai hatásainak vizsgálata a cukorrépa termesztésére a 2014. évi alföldi répaproblémák elemzése. A tanulmány különböző talajok és makrofomina-fertőzés hatását vizsgálja a cukorrépa kelésére.

8/b Alkalmazni tervezett kommunikációs eszközök

A kommunikáció célja a projektben vállalt kötelezettségek, feladatok, célok megvalósítását támogassa, a projekt előrehaladásáról, a megvalósult teljes és részeredményeiről és a nagyközönség számára tájékoztatást  nyújtson  a  megfelelő  kommunikációs  eszközökkel  úgy,  hogy  egyben  megfeleljen  a „Kedvezményezettek  tájékoztatási  kötelezettségei”  c.  dokumentum,  valamint  a  Széchenyi  2020 – Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei – Útmutató arculati kézikönyv szerint. A kommunikációnk célja az innováció a tudás integrálása. A projekt során alkalmazott online kommunikációs eszközök: A konzorciumi tagoknak már működő honlapján (www.nez-cegcsoport.hu; www.beta-kutato.hu😉 megjelenek a hasznos információk a projektről rögtön a támogatási okirat kézhezvételétől (2018.) – előrehaladásról, kutatási eredményekről stb.. A honlapokon folyamatos, naprakész tájékoztatás történik majd egészen a projektzárásig. Online szakmai fórumokon és szakmai lapokban történő megjelenést is tervezzünk, melyekben a kutatást, részeredményeket és eredményeket teszünk közé. A projekt indításakor tervezzünk 2018. tavaszán az első megjelenést utána minden évben az adott év rész eredményeinek közzétételét tervezzük. Hagyományos kommunikációs eszközök (tudományos folyóiratokban, szakmai lapokban) való megjelenést is tervezzünk, melyekben a kutatást, részeredményeket és eredményeket teszünk közé. konzorciumi tag a Béta Kutató Intézet vezetője Potyondi László Sugar Tech című nemzetközi folyóirat szerkesztő bizottságában tag. Ennek köszönhetően a projektről naprakész információk jelenek meg a nemzetközi folyóiratban is. A projekt indításakor tervezzünk 2018. tavaszán az első megjelenést utána minden évben az adott év rész eredményeinek közzétételét tervezzük. Bemutató üzemi programok: (nyílt nap tartása): a projekt indításakor a területek kiválasztása után 2018 tavasza. Ezután minden évben tervezzük a kiválasztott, kijelölt területeken bemutató programok szervezését, mely során szemléltetve tudjuk bemutatni a kutatásokat, a részeredményeket és az eredményeinket. Az érdeklődők személyes betekintést nyerhetnek a rendszer működésében a termelés technológiai eredményekbe.

8/c Idegen nyelven történő kommunikáció bemutatása

A konzorciumi tagoknak már működő internetes felületen a kutatási részeredmények és eredmények, a projekt előrehaladásának bemutatása naprakész információkat fog tartalmazni. A projekt zárásakor a teljes kutatási folyamat és az eredmények felkerülnek az internetes felületekre a magyar nyelven kívül német, angol, francia és horvát nyelven. A témában megjelenő publikációk egy része a magyar nyelven kívül angolul is meg fognak jeleni. Ez éves szinten 1 sajtó megjelenést jelent.

8/d EIP-AGRA Magyarország honlap alkalmazás bemutatása

Termelő- és környezetközpontú technológiai innováció A megoldandó probléma tárgya/köre: A hazai növénytermesztés hatékonyság és jövedelmezőség növelésére irányuló megoldásai szinte minden esetben együtt járnak az input anyag felhasználás növelő és egyben környezeti terhelést fokozó elemekkel. Ez annak tudható be elsősorban hogy ezen termesztési rendszerek kidolgozói többnyire az input anyag értékesítésben is érdekelt szervezetek. Ezzel szemben projektünk célja egy termelő és fogyasztó központú költség és környezeti terhelést csökkentő és ezzel párhuzamosan mégis hatékonyság és jövedelmezőség javító termelési rendszer.

Projekt előzménye

A projekt kapcsán felhasználásra kerülnek a legfrissebb K+F eredmények az alábbi területekről: korszerű növényvédelmi technológiák, korszerű vetéstechnológiák, korszerű gyom-mentesítési technológiák, GPS és kamera rendszerek, drónok és kutatási eredményekkel igazolt modern tápanyagvisszapótlási kutatások eredménye. A projekt keretében rendelkezésre álló alapkutatások legjobb kombinációjának kikísérletezése a fő cél. A projekt kapcsán felhasználásra kerülnek a legfrissebb K+F eredmények az alábbi területekről: korszerű növényvédelmi technológiák, korszerű vetéstechnológiák, korszerű gyom-mentesítési technológiák, GPS és kamera rendszerek, drónok és kutatási eredményekkel igazolt modern tápanyag- visszapótlási kutatások eredménye. A projekt keretében rendelkezésre álló alapkutatások legjobb kombinációjának kikísérletezése a fő cél.

Projektleírás

Nem létezik ma a hazai piacon olyan egzakt kísérleti eredményeken alapuló szántóföldi növénytermesztési rendszer, mely termelői költségek csökkentésével párhuzamosan hatékonyság és jövedelem javulási mutatókat eredményezne. Az input anyag forgalmazók alapvető érdeke minél nagyobb mennyiségű műtrágya növény-védőszer és vetőmag értékesítése. Ezen kiadások csökkentésében a termelő érdekelt, ugyanakkor számára nem áll rendelkezésre az a tőke és infrastrukturális háttér mely egy ilyen termelési rendszer kifejlesztéséhez elengedhetetlen. Fontos, hogy a termelők számára a 2020. évet követő csökkenő agrár támogatásokkal működő időszakra ez a költségcsökkentést lehetővé tevő termelési rendszer rendelkezésre álljon. A projekt során közel 250 ha területen 5 féle növényfaj (kukorica, búza, napraforgó, repce, lucerna) 25 db kísérleti parcelláját vizsgáljuk. Minden növényfaj esetében 5 féle termesztési technológiai (új innovációs technológia, hagyományos technológia, innovációs technológia egy-egye elemét tartalmazó technológia-köztes technológia) alkalmazunk. Az 5 féle technológia 5 féle növénynél 5 éven keresztül megfigyeljük, összehasonlítjuk, kiértékeljük. Elvégzendő feladatok:1.) Konzorcium létrehozása. 2.) Terület parcellákra osztása. 3.) Talajvizsgálatok elvégzése. 4.) Talajművelés. 5.) Tápanyag utánpótlások és gyomirtások elvégzése. 6.) Levélanalízisek készítése. 7.) Rendszeres drónos megfigyelések. 8.) Talajtérképek, multispektrális térképek, hozamtérképek készítése. 9.) Felhasznált anyagok (növény-védőszerek, lombtrágyák, szerves-, és baktériumtrágyák) nyilvántartása. 10.) Kísérletbe beállított termékek minősítése. 11.) Különböző technológiájú termelések mennyiségre, minőségre, jövedelmezőségre és környezetre gyakorolt hatásának összehasonlítása. 12.) Kísérleti eredmények széles körben történő ismertetése az eredmények alapján, valamint az egyes növényfajok esetében a legeredményesebb technológia népszerűsítése. Célok: inputanyag költség csökkenés, környezeti terhelés csökkenés, termesztési eredmények javítása, hatékonyság és jövedelmezőség javulás. Projekt hatóköre: az egész hazai szántóföldi növénytermesztés szemléletének átformálását célozza, teljes szántóföldi kultúra jövedelmezőségi viszonyaira befolyással lehet, természetesen szükséges hozzá a gazdák minél szélesebb körű képzése és tájékoztatása a termesztési rendszer működéséről, eredményeiről.

A projekttel elvárt eredmény, hatás (gazdasági, környezeti, vagy társadalmi)

A projekt eredményeként már a korábbiakban is felsorolt kedvező hatások az input költség csökkenés, környezeti terhelés csökkenés, jövedelmezőség javulás a hazai szántó teljes területét érintheti, ahol annak használója rendelkezik a termelési rendszerben összefoglalt technikai, technológiai ismeretekkel, ezért a termelési rendszer kifejlesztésén túl legalább akkora hangsúlyt kell fektetni a képzési és ismeretterjesztési rendszerekkel rendelkező szervezetekkel történő együttműködésre, elsősorban a NAK-kal. Dombóvár, 2023.03.28